A csoportos létszámleépítés hatása az elbocsátott és a tovább alkalmazott munkavállalókra

A csoportos létszámleépítés hatása az elbocsátott és a tovább alkalmazott munkavállalókra

Last modified: 29. November 2023

Az egyetemi tudományos kutatómunka lehet érdekes! A jó témaválasztásnak köszönhetően a hallgatók úgy ülhetnek le megírni szakdolgozatukat vagy Tudományos Diákköri Konferenciára szánt értekezésüket, hogy a kíváncsiság és az új eredmények megismerésének vágya fogja őket munkára ösztönözni - nem pedig a határidő közelsége.

Bujdosó Diána Eszter, a Károly Róbert Campus vezetés és szervezés mesterszakos hallgatója A csoportos létszámleépítés hatása az elbocsátott és a tovább alkalmazott munkavállalókra egy adott vállalatnál című dolgozatával 1. helyezést érte el a 2023/2024. tanév őszi Tudományos Diákköri Konferenciáján, valamint kvalifikálta magát a 2025-ös OTDK-ra. A vele készített interjú során többek között beszélt a konzulensválasztás fontosságáról, valamint a megfelelő kommunikáció jelentőségéről a létszámleépítések idején.

 

A kezdetek

Évekkel ezelőtt, gyakorlati tapasztalat nélkül ugyan, de valamiért mégis ösztönösen készültem arra a lehetőségre, hogy az alapképzésen szerzett végzettségem szerinti, pénzügyi vagy számviteli területtel foglalkozó, kislétszámú csoportot vezessek majd. 2022-ben meg is bíztak egy londoni központú, multinacionális nagyvállalat tízfős kontrolling csapatának irányításával. Ekkor döntöttem úgy, hogy jelentkeztem alma materem vezetés és szervezés mesterképzésére. Mivel a multinacionális környezetben eltöltött több mint tíz év gyakorlata számtalanszor bizonyította, hogy a változásmenedzsment kezeléséhez nélkülözhetetlen a vezetői kompetencia, így érdeklődésem ebbe az irányba terelődött.

 

A kulcsszereplő, vagyis a megfelelő konzulens megtalálása

Feledhetetlen pillanat volt, amikor Multikulturális menedzsment órán a későbbi témavezetőm, Dr. habil. Rudnák Ildikó tanárnő ismertette a tantárgyi követelményeket. Már ekkor tudtam, őt fogom felkérni arra, hogy segítse az egyetemi kutatómunkámat.

A tanárnő szaktudása és hozzáállása motiváló és inspiráló volt, neki köszönhetem, hogy egy pillanatra sem bizonytalanodtam el. Nincs emlékem mélypontról a TDK-dolgozatom megírása során, hiszen folyamatosan biztosított támogatásáról, jelen volt és nem engedte el a kezemet, mindig a helyes irányba terelgetett és kihozta belőlem azt, amit még magam sem tudtam, hogy bennem rejlik. Egészen bizonyosan állíthatom, hogy a közös munkánk a TDK-n való megmérettetésemmel nem ér véget.

 

Miért éppen a csoportos létszámleépítés?

Munkahelyemen, egy brit multinacionális nagyvállalatnál a felsővezetői döntés hatására a teljes globális üzletág 184 budapesti alkalmazottjának a munkaköre csoportos létszámleépítéssel megszűnt. Ezen pozíciók egy részét Indiába szervezték ki. Kutatásomban ennek a folyamatnak a szakaszait, hatásait, illetve a csoportos létszámleépítés elfogadására irányuló vállalati csomagot (közvetett és célzott intézkedések) vizsgáltam. A választott téma aktuális, aminek különlegességét nemcsak az adja, hogy jómagam is érintett voltam a leépítésben, hanem az is, hogy az egyedülálló empirikus vizsgálatom során a tömeges elbocsátás folyamatát két oldalról is analizáltam: akiket leépítettek, illetve akik maradtak a vállalatnál.

 

A módszertan

Szakirodalmi kutatásom során több változásmenedzsment elméletet és modellt tanulmányoztam. Végül John Paul Kotter nyolclépcsős modellje képezte a kérdőívem összeállításának alapját.

Hipotéziseim megfogalmazásakor áttekintettem a témához kapcsolódó jelentős statisztikai forrásokat, nemzetközi és hazai tudományos publikációkat, valamint a témában jártas szakértők anyagait.

Primer kutatási eljárásom során azért alkalmaztam kvalitatív jellegű kutatást is, hogy helyes következtetéseket és javaslatokat tudjak megfogalmazni, rámutatva a folyamat gyenge pontjaira. A felsővezetés egyik igazgatójával történt online mélyinterjú az akkor zajló csoportos létszámleépítéssel volt kapcsolatos, a jelen-múlt-jövő aktualitásairól beszélgettünk. A kapott válaszok alapján állítottam össze a kérdőívet, melynek köszönhetően több mint 200 fős mintával dolgoztam.

 

A HR és a kommunikáció jelentősége

A HR-nek kulcsfontosságú szerepe van a folyamat megtervezésében és végrehajtásában, amikor a felsővezetés csoportos létszámleépítés mellett dönt. A HR szakembereknek stratégiai tanácsadóként kell fellépniük, segíteniük kell a felsővezetést a leépítés szükségességének, mértékének és időzítésének megértésében, valamint a leépítési folyamat kommunikációjában.

Kutatási eredményemből világosan látszik, hogy az érintett munkavállalók nem voltak megelégedve sem a HR, sem a felsővezetés kommunikációjával, sem pedig az intézkedéseik minőségével. Tekintettel arra, hogy a kitöltők véleménye alapján a felsővezetői kommunikáció nem tekinthető sikeresnek a csoportos létszámleépítés folyamatában, kiemelten fontosnak tartom a kommunikációs készségek fejlesztését a továbbiakban. Ezen készségek fejlesztése kiemelt prioritásként kerülne kezelésre, annak érdekében, hogy a vezetők hatékonyabb és támogatóbb kommunikációs stratégiákkal rendelkezzenek, amelyek hozzájárulhatnak a munkavállalói elkötelezettséghez és a szervezeti stabilitáshoz.

 

Mi kell egy jó TDK dolgozat megírásához?

Véleményem szerint egy jó TDK-dolgozat megírásához pontosan arra van szükség, mint amire egy munkakörnyezetben is: alázatra, tiszteletre, kitartásra, folyamatos tanulásra való hajlandóságra és a kutatómunka szeretetére. Merjünk akarni és bízni abban, hogy még többre vagyunk képesek!