Hírek

Magyarország szerepe a XXI. századi űrkutatásban

Bár hajlamosak vagyunk magunkra így gondolni, Magyarország nem olyan kis ország. Éppúgy 10 millió körüli a lakossága, mint például Svédországnak, Portugáliának, Görögországnak, Belgiumnak, Csehországnak vagy Izraelnek. Utóbbinak például saját holdprogramja is van. De nálunk sokkal kisebb országok is részt vesznek az űrkutatásban, mert ma már nem lehet nem foglalkozni ezzel a területtel. Többnyire nem is tudatosul bennünk, hogy mennyire a hétköznapjaink része. A világgazdaság egyik alapjává vált, a globális szolgáltatások sorát űreszközökre alapozzuk. Elég csak a GPS-re, a meteorológiára, a földmegfigyelésekre, a digitális mezőgazdaságra, a kommunikációra, az okostelefonok működésére vagy a hírközlésre gondolnunk.

És hogy milyen szerepe van az űrkutatásban a magyaroknak? Tudta például, hogy egy magyar fizikusról, Kármán Tódorról van elnevezve a világűr határa (Kármán-vonal)? 1946 óta foglalkoznak magyar tudósok űrtevékenységgel, köztük olyan nagy nevek, mint Baj Zoltán, Simonyi Károly és az egykor az Egyesült Államokban tevékenykedő Wigner Jenő, Szilárd Leó, Teller Ede vagy Neumann János.

 

Miben kiemelkedők a magyar űrkutatók?

A magyar leleményesség mindig segített, így nem meglepő, hogy ezen a területen is erősségeink között szerepel a kutatás. Emellett ma már az Európai Űrügynökség nagy programjaiban beszállítói oldalon is megjelenünk, Van például olyan miskolci vállalkozás, amely elsőkörös beszállítói az EU által finanszírozott Kopernikusz földmegfigyelési programnak és több ezer darab műhold-alkatrészt gyártottak már le.

Persze van még hova fejlődnünk, különösen, ha azt nézzük, hogy a regionális társaink (Csehország, Lengyelország, Ausztria) mennyi energiát és pénzt fektettek az elmúlt 10 évben ebbe a területbe. Ennek hála Csehországban például ma már száznál is több űripari cég dolgozik. Magyarországon jelenleg 40 olyan cég van, akik részben vagy egészben ezzel foglalkoznak.

 

„Ha felnövök, űrkutató leszek” – Reális ez a cél?

Magyarországon több egyetemen is lehet alap- és mesterszinten diplomát szerezni űrkutatói vagy űrmérnöki szakirányokon. Büszkeséggel tölt el, hogy az elmúlt években sikerült kidolgoznunk egy, a világon is unikális programot, az UNISPACE-t, amiben 17 magyar felsőoktatási intézmény – köztük a MATE is - dolgozik közösen egy konzorciumban. Ebben a projektben a hallgatók 4 tudományterületen vizsgálják az űrszektort. A 3 féléves szakirányú továbbképzés során így az egyetemen foglalkoznak az űrszektor és az élettelen természettudományok, az élő természettudományok (növény, állat, ember vizsgálata), műszaki és informatikai terület, illetve a társadalomtudományok (jog, védelempolitika, diplomácia, közgazdaságtudomány) kapcsolatával. A holisztikus megközelítésnek köszönhetően a képzés annyira népszerűvé vált nemzetközi szinten is, hogy 2024 őszétől az oktatás már angol nyelven fog folyni.

Úgy gondolom, fontos látni, hogy nem kútba dobott pénz részt venni ilyen projektekben, ugyanis bármilyen, az űrkutatással kapcsolatos befektetés növeli a cégek, kutatóintézetek vagy egyetemek versenyképességét.

 

szöveg: Dr. Ferencz Orsolya, Nagy Réka
fotók: Nagy Réka