A Károly Róbert Campus története - Károly Róbert Campus
A Károly Róbert Campus története
A Károly Róbert Campus története
Utolsó frissítés: 2021 október 20.
A felsőfokú mezőgazdasági szakoktatás gondolata a városban már 1871-ben felvetődött, amikor is a Városi Gazdasági Egyesület vezetői szőlész-borász egyetem létesítését kezdeményezték. Ez a kormányzati körök támogatásának hiányában nem valósulhatott meg. 1900-ban vincellér iskolát szerveztek, ami csak néhány évig működött, 1920-ban Felső Mezőgazdasági Iskolát hoztak létre, amely a 30-as évek végétől Gyöngyösi Római Katolikus Mezőgazdasági Középiskola néven működött tovább.
Az iskola elnevezése, jogállása és profilja többször változott: 1949-ben mezőgazdasági gimnáziummá, 1953-ban mezőgazdasági technikummá szervezték át, majd 1968-tól mezőgazdasági szakközépiskolaként működött. A felsőfokú szakemberképzés 1962-ben a Felsőfokú Mezőgazdasági Technikumban - a kar jogelődjében - a szőlész-borász felsőfokú szaktechnikus képzéssel kezdődött. A felsőfokú technikum megszüntetése után az intézmény 1972-től 1976-ig a Kertészeti Egyetem Kertészeti és Agronómiai Főiskolai Karaként működött tovább és szőlész-borász, zöldségtermesztő, továbbá növénytermesztő szakokon kertész üzemmérnököket, illetve növénytermesztő üzemmérnököket képzett. Az intézmény 1976-tól a Gödöllői Agrártudományi Egyetem szervezetébe került Mezőgazdasági Főiskolai Kar néven. Az átszervezés profilváltással is járt: a szőlész-borász, zöldségtermesztési és növénytermesztési szakos képzés fokozatosan megszűnt és az 1976/77-es tanévben megkezdődött az oktatás üzemszervezési szakon, növénytermesztő, állattenyésztő és kertészeti szakirányokon. 1987-ben a Gödöllői Agrártudományi Egyetemen Gazdaság- és Társadalomtudományi Kart hoztak létre, amelynek keretében a gyöngyösi főiskolai kar átalakult Vállalatgazdasági Üzemmérnöki Intézetté, a korábbi üzemszervező szakemberképzést pedig felváltotta a vállalatgazdasági irányultságú oktatás. Ez a közgazdasági jellegű tárgyak javára történő súlypont-áthelyezést jelentett.
1989-ben, Magyarországon elsőként az intézetben engedélyezték a mai távoktatás elődjeként kísérleti levelezőképzés beindítását gazdasági mérnöki szakon. A mezőgazdasági mérnöki szakon az 1991/92-es tanévtől agrármérnökképzés kezdődött, többek között állattenyésztési, kertészeti és növénytermesztési szakirányokon, amelyek később állattenyésztő menedzser, mezőgazdasági menedzser, környezetgazdálkodási, vidékfejlesztési, vadgazda és erdészeti szakirányokkal bővültek. Az intézmény 1993. január 1-jén ismét kari státuszt kapott, és 1999. december 31-ig a Gödöllői Agrártudományi Egyetem Mezőgazdasági Főiskolai Karaként működött.
A Szent István Egyetem 2000. január 1-jével történt megalakulása során, a Kormány határozata értelmében az intézmény elnevezése a képzési és kutatási tevékenység tartalmát jobban kifejező Gazdálkodási és Mezőgazdasági Főiskolai Karra változott. Az intézmény fejlesztési célkitűzéseit szem előtt tartva emelte képzési színvonalát, bővítette képzési palettáját, ezzel együtt továbbfejlesztette személyi állományát és infrastruktúráját.
A Kari Tanács 2002 decemberében az Oktatási Minisztériumnál kezdeményezte a Szent István Egyetemből kiváló, állami tulajdonú, önálló főiskola létrehozását. Ennek feltételeit megteremtve a főiskola már 1998 óta folyamatosan emelte a képzés színvonalát, bővítette képzési palettáját, fejlesztette személyi állományát és infrastruktúráját. Mindezek alapján az Országgyűlés 2003. szeptember 1-jei hatállyal önálló felsőoktatási intézménnyé nyilvánította a Károly Róbert Főiskolát, Gyöngyös első és egyetlen felsőoktatási intézményét. A 108/2003. (VII. 22.) Kormányrendelet, amely a felsőoktatási intézmények karainak felsorolásáról szóló 209/1999. (XII. 26.) Kormányrendelet módosítását tartalmazza, a Károly Róbert Főiskolán Gazdálkodási Főiskolai Kar és a Mezőgazdasági Főiskolai Kar működését 2004. január 1-jétől engedélyezte. 2006. július 1-jével a Mezőgazdasági Főiskolai Kar elnevezése Agrár és Vidékfejlesztési Karra, a Gazdálkodási Főiskolai Kar elnevezése Gazdálkodási Karra változott. 2007. január 1-jétől a főiskola szervezetében folytatja tovább munkáját az Erdőtelki Arborétum.
A főiskola a HEFOP-3.3.1-P.-2004-09-0095/1.0 „Minőség- és környezetközpontú integrált menedzsment rendszer kifejlesztése, bevezetése és tanúsíttatása az MSZ EN ISO 9001:2001 és az MSZ EN 14001:2005 szabványok szerint, és az E-learning keretrendszer bevezetéséhez kapcsolódó oktatások” projekt keretében alakította ki integrált irányítási rendszerét, amely 2007-ben a Magyar Szabványügyi Testület nemzetközileg elismert tanúsításának megszerzésével zárult. Az integrált irányítási rendszert a felsőoktatásra agrár- és gazdaságtudományok képzési területen, beleértve az alap- és mesterképzést, a szakirányú továbbképzést és a felsőfokú szakképzést; az idegen nyelvi képzésre és vizsgáztatásra; valamint az iskolarendszeren kívüli felnőttképzésre terjesztette ki és alkalmazza.
2007. november 8-án adták át a főiskola felújított és kibővített főépületét. A Károly Róbert Főiskola a 2005. évtől kezdődően három éves időtartamban a kezelésében lévő teljes oktatási épületegyüttes bővítését és felújítását valósította meg. A beruházás három területe a központi épület rekonstrukcióját és bővítését, a könyvtár bővítését és felújítását valamint az aula és a kapcsolódó területetek korszerűsítését, és a régi kollégiumi épület tanszéki munkahelyekké történő átalakítását foglalta magába.
A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. tv. 115.§ (19) bekezdése értelmében 2016. július 1. napján az Eszterházy Károly Főiskola és a Károly Róbert Főiskola összeolvadásával megalakult az Eszterházy Károly Egyetem, amelyhez csatlakozott a SZIE jászberényi Alkalmazott Bölcsészeti és Pedagógiai Kara.
2020. augusztus 1-től ismét új fejezet kezdődött a gyöngyösi campus életében. Szent István Egyetem névvel megalakult egy új, több-campusú integrált multidiszciplináris egyetem, amely egyesítette az egykori Szent István Egyetem és Kaposvári Egyetem egészét, továbbá a Pannon Egyetem Georgikon Karát és az Eszterházy Károly Egyetem Gyöngyösi Károly Róbert Campusát. Az intézményi struktúraváltás célja Magyarország legnagyobb agrártudományi egyetemének megalakítása volt, ahol korszerű intézményben a piac igényeit maximálisan kiszolgáló, gyakorlatorientált képzéseken naprakész tudással gazdagodnak a hallgatók.
A több mint fél évszázados múlttal rendelkező gyöngyösi intézmény 2021. február 1-től a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem campusaként gazdaságtudományok, az agrár és az informatika képzési területeken nyújt kimagasló szakmai teljesítményt.