Hírek

A 10. Femtoszkópia Napok programjában idén is, immár hagyományos módon, nemcsak személyes jelenléttel, hanem távolról, az interneten keresztül is részt vehettek a kutatók és diákok.  A kétnapos rendezvény 24 résztvevője összesen 19 angol és magyar nyelvű tudományos előadást tartott, illetve hallgathatott meg. Hagyományos céljukon, a részecske- és magfizika speciális, femtoszkópiai szakterületének áttekintésén, a legújabb kutatási eredményeinek megismerésén túl az idén megünnepeltük a CERN, az Európai Nukleáris Kutatási Szervezet 70. születésnapját is, a gyöngyösi Berze Nagy János Gimnázium Természettudományos Önképzőkörének tagjaival közösen. A CERN 70. születésnapját az összes érintett magyarországi szervezet: a Budapesti Műszaki Egyetem, a Debreceni Egyetem, az Eötvös Loránd Tudományegyetem, a HUN-REN ATOMKI és a Wigner Fizikai Kutatóközpont is megünnepli.

A gyöngyösi ünnepségre a jubileumi, immár 10. alkalommal megrendezett Femtoszkópiai Napok alkalmából került sor. Ennek résztvevőit Dr. Zörög Zoltán köszöntötte. A gyöngyösi campus főigazgató-helyettese hangsúlyozta, hogy az intézmény örömmel ad otthont a Femtoszkópia Laboratórium világszínvonalú kutatásainak, és reméli, hogy a Femtoszkópia Napok rendezvénysorozat a jubileumi, 10. rendezvény után is folytatódni fog majd.

A MATE Műszaki Intézet Femtoszkópia Laboratóriumának három kollégája is tagja volt annak az öttagú kutatócsoportnak, amelynek egy 48 évig tartó óriási nemzetközi versenyben, a világon elsőként sikerült döntő bizonyítékot találnia a rendkívül tünékeny, közel ötven évig rejtőző részecske, az odderon létezésére. Ezt az eredményt a CORDIS, az Európai Bizottság tudományos kutatásokat figyelő szervezete mérföldkőnek ismerte el a CERN Nagy Hadronütköztetőjének, az LHC gyorsítónak a kutatási eredményei között.

Az odderon összetett, három vagy több, páratlan számú gluonból álló részecske, amely a nagyenergiájú proton-proton és proton-antiproton rugalmas ütközések közötti különbségért felelős. Az eredményekből számos hasonló, összetett részecske létezése is következik: amint azt már három éve, a 7. Femtoszkópiai Napok hírei között is jeleztük, az Odderon-csere felfedezése új fejezetet nyitott az erős kölcsönhatás vizsgálatában. Az idei, 10. Femtoszkópia Napok konferencia egyik központi témája továbbra is az Odderont felfedező kutatások kiszélesítése, valamint a felfedezés feltételeinek kritikus elemzése volt, a legújabb mérési adatok tükrében.

Az odderon-csere felfedezésében döntő szerepet játszó magyar-svéd kutatócsoport tagjai:

• Csörgő Tamás fizikus, az Európai Akadémia tagja, a HUN-REN Wigner Fizikai Kutatóközpont tudományos tanácsadója, a MATE Műszaki Intézetének kutatóprofesszora, a Femtoszkópia Laboratórium és kutatócsoport vezetője,
• Novák Tamás, a MATE Műszaki Intézetének tanszékvezető egyetemi docense,
• Roman, Pasechnik, a Lundi Egyetem Csillagászati és Elméleti Fizikai Tanszékének docense,
• Ster András, a Wigner Fizikai Kutatóközpont nyugalmazott fizikusa,

• Szanyi István, a Wigner Fizikai Kutatóközpont fiatal kutatója, az ELTE fizikus doktori iskola doktorjelöltje.

A 10. Femtoszkópai Napok programjának fontos része volt a Bose-Einstein korrelációk kutatásának vizsgálata. Legújabb eredményeink szerint a részecskék a halakhoz, madarakhoz vagy más, ragadozó emlősállatok mozgásához hasonló, Lévy típusú mozgást, repülést mutatnak. A kutatások egyre több kísérletben, a LEP gyorsító L3 kísérlete és a BNL RHIC gyorsító PHENIX kísérlete után a CERN SPS NA61, a RHIC gyorsító STAR és az LHC gyorsító CMS kíséretében is megfigyeltek hasonló mozgást, és megmérték a Lévy repülést jellemző fizikai mennyiségeket. Ezek közül a Lévy kitevő egy újfajta, régóta keresett halmazállapot-változás jele lehet. Az ígéretes eredményeket az ELTE, a MATE és a HUN-REN Wigner FK kutatói Touluse-ban, Franciaországban is ismertették, a szakterület WPCF 2024 nevű konferenciáján. Ezeket az új kísérleti eredményeket és értelmezéseiket elsősorban Csanád Máté, az Eötvös Loránd Tudományegyetem egyetemi tanára és tanítványai ismertették.

A Lévy témájú kutatási eredmények között kiemelkedett a Csörgő Tamás (MATE Gyöngyös és HUN-REN Wigner FK, Budapest) és Lökös Sándor (MATE Gyöngyös és IFJ PAN, Krakkó) által is ismertetett PHENIX kísérleti eredmény, amely jelenleg szakfolyóiratban megjelenés alatt áll.

Ez az eredmény egy régóta várt részecskefizikai szimmetria helyreállását jelzi az USA Brookhaveni Nemzeti Laboratóriumának RHIC gyorsítójában, a PHENIX kísérlet által mért arany-arany nehézion-ütközésekben. Ennek az eredménynek a lényege az, hogy a Világegyetem ősanyagát alkotó, forró és sűrű, erősen kölcsönható anyagban nem csupán a kvarkok közel tökéletes folyadékát figyelhetjük meg, hanem egy ikertestvér részecskepár egyik túlsúlyos tagja egy szempillantásnál jóval rövidebb idő alatt tömegének közel 40 %-át elveszti és ikertestvérével közel azonos tömegűvé válik. Erről az eredményről a szakcikk megjelenése után, hamarosan részletesen is beszámolunk majd. Kasza Gábor a CERN’70 ünnepi szekcióban tartott ismeretterjesztő előadásában középiskolások számára is érthető formában foglalta össze ennek a kísérleti eredménynek a lényegét, a villámgyors tömegcsökkenés közvetett megfigyelésének a jelentőségét, lényeges amerikai eredménnyel egészítve ki  az európai kutatási eredményeket.

A 10. Femtoszkópia Napok fontos témája volt a MATE kutatói közötti együttműködési lehetőségek és a modell-független kutatási eredmények lehetséges alkalmazásainak feltérképezése is: ezen a területen kiemelkedő volt Lakner Zoltán professzor úrnak, a MATE egyetemi tanárának gazdaságtudományi, versenyképesség kérdéseiben tartott előadása  és Vitális Flóra doktorandusz előadása a gyümölcsök minőségének fizikai módszerekkel történő jellemzéséről. Ehhez a szekcióhoz kapcsolódott Ricardo Prado (Pro-Sharp Hungary Kft) előadása is, a mesterséges intelligencia tudományos kutatásokban történő lehetséges alkalmazásairól.

Kelt Gyöngyösön, 2024. november 7-én.

szöveg: Csörgő Tamás fizikus, az Európai Akadémia tagja
fotók: Novák Tamás és Csörgő Tamás

 

Az Odderon létezését és kicserélődését bizonyító első négy, névtelen szakmai bírálaton átesett közlemény:

[0] T. Csörgő, T. Novák, R. Pasechnik, A. Ster, I. Szanyi,  EPJ Web of Conferences 235, 06002 (2020)  (megjelent 2020. június 16-án, az ISMD 2019 konferencia referált kötetében)

[1] T. Csörgő, T. Novák, R. Pasechnik, A. Ster, I. Szanyi,  Eur.Phys.J.C 81 (2021) 2, 180,  (megjelent 2021. február 23-án)
[2] T. Csörgő and I. Szanyi,  Eur.Phys.J.C 81 (2021) 7, 611 (megjelent 2021. július 13-án)
[3] V. Abazov et al, D0 and TOTEM Collaboration, Phys.Rev.Lett. 127 (2021) 6, 062003 (megjelent 2021. augusztus 4-én)