Hírek

Digitális „gyerekfelügyelő”

A digitáliseszköz-használat egyre fiatal életkorban kezdődik. Vannak szülők, akik már a 2 éves gyerekeknek is okoseszközt adnak a kezükbe. A magyar óvodások 80-90%-a használ valamilyen okoseszközt mesenézésre vagy játékra. A szakember elmondta, természetes, hogy az ilyen korúak érdeklődését felkeltik a „kütyük”, hiszen azok hatnak az érzékszervekre. Sok szülő azonban kihasználja, hogy a gyerekek számára izgalmas eszközök képesek hosszabb időre lekötni a figyelmüket. Így a felnőttek például nyugodtan tudnak főzni vagy az utazás alatt nem kell foglalkozniuk az unaloműzéssel. Az alfa generációs kutatások viszont azt mutatják, hogy a magasabban iskolázott szülők egyre tudatosabbak és később adnak okoseszközöket a gyerekek kezébe, mert tisztában vannak a hátrányaival.

Függőség vagy kontrollprobléma?

A túlzásba vitt okoseszköz-használatnak sokféle negatív következménye lehet. Ilyen például az elhízás, az alvásproblémák, a rossz testtartás, a szorongás, a depresszió, az agresszió, a figyelem fenntartásának nehézsége, a társas készségek csökkenése, a cyberbullying és az addikció.

Gyakran vonnak párhuzamot az okoseszközök és a kemény drogok között, ez azonban a szakember szerint túlzás, még akkor is, ha tény, hogy a „kütyü” ugyanazon mechanizmus szerint hat, mint az összes többi addiktív szer. Ingerli az agy örömközpontját, ami miatt újra és újra szeretnénk azt használni, a közösségimédia-használat pedig azonnali jutalmazást ad (like), annak elmaradása pedig rossz érzést okozhat.

Dr. Koronczai Beatrix kiemelte, fontos, hogy különbséget tudjunk tenni a szokás és a függőség között. Ahhoz, hogy valódi addikcióról beszéljünk, szükség van arra, hogy kontrollprobléma álljon fenn, illetve a szokás negatív hatással legyen a hétköznapokra (pl. munka, társas kapcsolatok, barátok elhanyagolása).

Iskolai használat korlátozása – indokolt?

A szakember szerint a mobiltelefonok iskolai használatát erősen korlátozó, szeptemberben bevezetett szabályozásról nem lehet egyértelműen kijelenteni, hogy jó vagy rossz. Véleménye szerint szükség lenne például az életkor szerinti differenciálásra. A jelenleg elérhető kutatások összesítése után ugyanis a negatív kapcsolat az okoseszköz-használattal töltött idő és a kognitív, szociális képességek között csak az 5 évesnél fiatalabb felhasználók esetében mutatkozik konzekvensnek. Az idősebb gyermekeknél a kutatási eredmények vegyes eredményeket mutatnak.

Mivel a 12 éves fiatalok 89%-a már rendelkezik saját okostelefonnal, az ő esetükben a tiltás helyett sokkal fontosabb lenne megtanítani őket az eszköz helyes használatára, arra, hogyan tudják megfelelően kontrollálni, valamint fel kéne hívni a figyelmüket az online világ veszélyeire is.

 

Multitasking

Fontos megemlíteni a technoferencia jelenséget is. Ez egy nagy kutatási téma, aminek egy része azzal foglalkozik, hogy a szülő mobiltelefon-használata hogyan befolyásolja a gyerekkel való kapcsolatát és ezen keresztül a kialakuló kötődést. A szülő esetében kérdés, hogy képes-e például letenni addig a telefont, amíg a gyereke beszél hozzá vagy foglalkozást igényel.

Szülői felelősség

Dr. Koronczai Beatrix szerint fontos azt is látni, hogy a túlzott eszközhasználatban rendszerint több tényező is szerepet játszik. Például az alvásprobléma megoldásához nem feltétlenül elég elvenni a gyerektől a telefont, mert a jelenség hátterében lehet, hogy teljesen más áll. Kontrollproblémához vezethet például a szülők rossz mentális egészsége (pl. depresszió, addikció), a rossz családi légkör vagy az elhanyagoló nevelés. Ilyenkor előfordulhat, hogy a gyerek hangulatmódosítás, a problémák, a rossz érzések elől való menekülés céljából játszik, ami könnyen csaphat át függőségbe.

A szülő egyértelmű szerepmodell a gyerek számára, így ez esetben is fontos, hogy milyen mintát látnak a fiatalok. Emellett fontos a következetesség, a határok egyértelmű kijelölése, idősebb korban pedig a közös szabályrendszer kialakítása, amihez mindenki tartja magát, pl. az étkezőasztalnál nincs telefonozás.

Ahhoz, hogy a szülő védőháló tudjon lenni a gyerek számára, fontos az is, hogy bizalmas kapcsolatot ápoljanak egymással. Így a szülő tudni fogja, hogy kik a barátai és milyen tartalmakat fogyaszt az interneten, a gyerek pedig azt fogja tudni, hogy kihez fordulhat, ha online felületen zaklatják vagy bántalmazzák.

A szakember szerint a kutatási adatok nem jelzik, hogy a gyerekek nagy arányban lennének függők a digitális eszközöktől, a tudatosság terén azonban van mit fejlődni. Ez az, amivel a felnőtteknek többet kéne foglalkozniuk annak érdekében, hogy segíteni tudjanak a gyerekeknek elsajátítani a helyes eszközhasználatot.

 

szöveg, fotók: Nagy Réka