Extrém hőhatások termelési tényezőkre gyakorolt hatása Holstein-fríz fajtánál

Extrém hőhatások termelési tényezőkre gyakorolt hatása Holstein-fríz fajtánál

Az egyetemi tudományos kutatómunka igenis lehet érdekes! A jó témaválasztásnak köszönhetően a hallgatók úgy ülhetnek le megírni szakdolgozatukat vagy Tudományos Diákköri Konferenciára szánt értekezésüket, hogy a kíváncsiság és az új eredmények megismerésének vágya fogja őket munkára ösztönözni - nem pedig a határidő közelsége. Cikksorozatunk célja, hogy olyan embereket mutassunk be, akik sikeresen megtalálták azt a témát, amibe örömmel ástak munkájuk során egyre mélyebbre.

Remzső Tamás, a Károly Róbert Campus mezőgazdasági mérnök szakon végzett hallgatója Extrém hőhatások termelési tényezőkre gyakorolt hatása Holstein-fríz fajtánál című dolgozatáért különdíjat kapott a 2019/2020. tanév őszi Tudományos Diákköri Konferenciáján. A vele készített interjú során többek között elmondta, hogy kutatásai szerint van-e összefüggés az időjárás és a szarvasmarhák tejtermelése között.

Cél: a jeles szakdolgozat
Elsősorban azért döntöttem úgy, hogy jelentkezem a gyöngyösi campus Tudományos Diákköri Konferenciájára, mert szerettem volna megkönnyíteni a záróvizsga időszakomat. Tudtam, hogy a bizottság a helyezések mellett arról is dönthet, hogy elfogadja-e a munkámat jeles szakdolgozatként. Ez elég jó ajánlatnak tűnt, úgyhogy igyekeztem jól teljesíteni. 

Egyből kettő
A témámat Dr. Herczeg Béla ajánlotta azt követően, hogy konzultáltunk a diplomám megszerzéséhez kötelező szakmai gyakorlati tevékenységemmel kapcsolatban. Egy váratlan esemény miatt azonban Tanár úr nem tudta végig kísérni a munkásságomat, ezért csatlakozott be a második témavezetőm, Dr. Vincze Judit. Nagyon hálás vagyok mindkettőjüknek.

Dr. Herczeg Bélával főként a tartalmi részt és a kutatás módját dolgoztuk ki közösen, a Tanárnővel pedig formába öntöttük a dolgozatomat, egységgé kovácsoltuk a korábban különálló részeket. Tanár úr kevesebbet szólt bele a folyamatba, inkább csak irányt mutatott – például arra vonatkozóan, hogy honnan tudom az adott kérdéssel kapcsolatban megszerezni a szükséges információkat –, míg a Tanárnő „jobban fogta a kezemet” a folyamat során, sokat beszélgettünk és leveleztünk. Vele főleg a megfogalmazáson és a formai követelményeken dolgoztunk, ami nyilván egy aktívabb és visszajelzésekben gazdagabb munka volt, mint a rengeteg adat összeszerkesztése, táblázatba helyezése vagy gráfok készítése. 

Extrém hőhatások termelési tényezőkre gyakorolt hatása Holstein-fríz fajtánál
A témaválasztásom kézenfekvő volt, ugyanis a szakmai gyakorlatomat egy tejtermelő farmon töltöttem, ahol szinte kizárólag Holstein-fríz állománnyal dolgoznak. Mivel jó kapcsolatot ápoltam a telepvezetővel, így a témavezetőm mellett biztos lehettem az ő támogatásában is. Emellett Tanár úrral úgy gondoltuk, hogy a téma aktualitása miatt megfelelő választás. 

Van-e összefüggés az időjárás és szarvasmarhák tejtermelése között?
Ahogyan arra már a kutatás megkezdését megelőzően is számítottam, a vizsgálatok során pedig be is bizonyosodott, a túl meleg, párás nyarak negatív hatással vannak a Holstein-fríz szarvasmarhák tejtermelésre. A hőmérséklet és a páratartalom egy nem túl bonyolult, de hosszú képlet alapján átszámítható egy úgynevezett THI indexbe (Temperature Humidity Index). Minél magasabb ez az érték, annál jobban megterheli az állatok szervezetét. Ezt a terhelést ebben a környezetben hőstressznek nevezzük, ami lassulást és fáradékonyságot okoz, illetve intenzívebbé teszi az állat párologtatással történő hűtését (extrém esetben elhullások is tapasztalhatók pusztán a hőstressz miatt).

A hőstressz legjobban kimutatható mellékhatása a termelés visszaesése, ami főleg a párologtatás növekedése miatt történik. Nagyon leegyszerűsítve: az állat nem tud elég vizet felvenni ahhoz, hogy fedezze mind a tejtermeléshez szükséges, mind a teste hűtésére használt folyadékot. (Ezért is veszélyesebb a magas páratartalom, mint a magas hőmérséklet, mert a száraz levegőn az izzadás hatékonyabb hűtési forma, mint a párás levegőn, ott ugyanis a vízzel telt levegő nem tud több vizet felvenni a túlhevült állatok verejtékéből.)

Érdekes lenne tovább folytatni a vizsgálatokat
Mivel nem folytattam tovább a kutatást, így az eredményeim sajnos csak „porosodnak”, de biztos vagyok benne, hogy érdekes és a szakmában dolgozók számára hasznos lenne tovább folytatni a vizsgálatokat.  Nagyon sok lehetőség lenne még ebben a témában. Például méréseket lehetne végezni az istállókon belül és meg lehetne vizsgálni, hogy milyen szinten mutatható ki egyedekre lebontva a hőstressz, illetve, hogy milyen genetikai markerek köthetők a hőstressz hatására csökkenő termeléshez. Erre sajnos nem került sor, mivel ez már egy sokkal összetettebb elemzés és egy magasabb szintű dolgozatnak megfelelő munka lett volna.

Olyan témával dolgozz, ami érdekel!
A konferencia leghasznosabb hozadéka számomra az előadáskészségem fejlődése volt. Emellett azt gondolom, csak nyerhet az a hallgató, aki úgy dönt, hogy nevez az ITDK-ra, hiszen legrosszabb esetben is kap egy jó lehetőséget arra, hogy elpróbálja a szakdolgozat védését a nagyközönség előtt. Illetve előny lehet, hogy kevesebb időt kell majd a felkészülésre fordítania a záróvizsga időszakban. Ám mivel az oktatók, vagyis a konzulensek segítségével kiválasztott témák jellemzően olyanok, amikben van potenciál, jó eséllyel a sikerélmény sem fog elmaradni.

Ha pedig valaki annyira belelendül a témája kutatásába, mint annak idején én, és van rá módja, hogy például egy mesterképzés keretein belül folytassa a munkát, akkor biztos, hogy sok érdekes ismerettel fog gazdagodni. Ami viszont nagyon fontos, sőt, elengedhetetlen, az a megfelelő témaválasztás. Ugyanis, ha olyan témában kezd el kutatni az ember, ami tényleg érdekli, akkor az újabb és újabb információk megismerésének vágya segíthet átjutni a munka közben érkező hullámvölgyeken.

 

szöveg: Nagy Réka, Remzső Tamás
képek: pixabay.com