Befektetés a jövőbe, avagy a tudás kamatoztatása

Befektetés a jövőbe, avagy a tudás kamatoztatása

Az egyetemi tudományos kutatómunka igenis lehet érdekes! A jó témaválasztásnak köszönhetően a hallgatók úgy ülhetnek le megírni szakdolgozatukat vagy Tudományos Diákköri Konferenciára szánt értekezésüket, hogy a kíváncsiság és az új eredmények megismerésének vágya fogja őket munkára ösztönözni - nem pedig a határidő közelsége. Cikksorozatunk célja, hogy olyan embereket mutassunk be, akik sikeresen megtalálták azt a témát, amibe örömmel ástak munkájuk során egyre mélyebbre.

Czibolya Bernadett, a Károly Róbert Campus pénzügy-számvitel szakon végzett hallgatója Befektetés a jövőbe, avagy a tudás kamatoztatása című dolgozatával 1. helyezést érte el a 2018/2019. tanév őszi Tudományos Diákköri Konferenciáján. Dolgozatában például azt a sokakat foglalkoztató kérdést is vizsgálta, hogy megtérül-e az a befektetett idő, energia és pénz, amit az ember egy diploma megszerzésére fordít.

Ahogy egyre mélyebbre ástam a témában, egyre izgalmasabbnak találtam
Eleinte az jelentette a legfőbb motivációt, hogy tudtam, ha jól sikerül a TDK-dolgozatom, akkor el fogják fogadni azt ötös szakdolgozatként, tehát jelentősen megkönnyíthetem a záróvizsga napját és az azt megelőző felkészülési időszakot. Aztán ahogy egyre mélyebbre ástam magam a témában és elkezdtem írni a dolgozatomat, egyre izgalmasabbnak találtam az eredményeket, és azt, hogy ezekből összességében mi mindenre lehet következtetni.

Támogattak, terelgettek
Egyedül találtam ki a témámat, majd ehhez kerestem témavezetőket. Dr. Baranyi Aranka és Dr. Csernák József tűnt a legjobb választásnak. A közös munka során lelkesen támogattak, ötleteket adtak és terelgettek. Azt éreztem, mindent megtettek annak érdekében, hogy a lehető legjobbat tudjam kihozni magamból és a témámból.

A számításokban, a diagramok elkészítésében és azok értelmezésében, valamint az összefüggések megtalálásában is rengeteg segítséget kaptam tőlük. Emellett nagyon hasznos tanácsokkal láttak el a szakirodalmi résszel kapcsolatban is. 

Befektetés a jövőbe, avagy a tudás kamatoztatása
Leegyszerűsítve, a dolgozatomban arra, a sokakat foglalkoztató kérdésre kerestem a választ, hogy megéri-e továbbtanulni. Nagyon érdekelt, hogy megtérül-e az a befektetett idő, energia és pénz, amit az ember egy diploma megszerzésére fordít.

Emellett az is érdekelt, miért van az, hogy bár a felsőoktatási rendszer és a képzési kínálat folyamatosan változik, alakul és igyekszik követni a piac igényeit, a munkaerőpiacon mégis hatalmas gondot jelent a munkaerőhiány.

Hamarabb kapnak állást az egyetemen végzett hallgatók?
Olyan hipotézisek mentén folytattam a kutatásomat, amik szerintem a legtöbb ember fejében ilyen vagy olyan formában kérdésként megfogalmazódnak. Érdekelt például, hogy a főiskolán vagy egyetemen végzett hallgatók jobban tudnak-e érvényesülni a munkaerőpiacon, hamarabb kapnak-e állást, mint azok, akik „csak” egy szakmával rendelkeznek. Arra is kíváncsi voltam, hogy vajon ezeknek a munkavállalóknak az átlagkeresete magasabb-e, mint azon embereké, akik nem rendelkeznek diplomával. Érdekes volt azt is elemezni, hogy vajon a tanulásba fektetett „pénz és idő” egyformán térül-e meg – hasonló típusú szakmáknál – közép- és felsőfokú végzettségek esetén.

A munkaerőhiányt alulképzettség is okozhatja
A kutatásom végén megállapítottam, hogy bár energia-, idő- és pénzráfordítást igényel, mégis megéri felsőoktatási intézményben tanulni. Érdekes volt, amikor az eredményeimet elemezve arra a következtetésre jutottam, hogy a munkaerőhiány többek között abból is adódhat, hogy az állásokra pályázók bizonyos hányada alulképzett, vagyis nincs meg a képzettségük az általuk megcélzott állás betöltéséhez. A megoldás összetett, de az eredményekből egyértelműen látszik, fontos, hogy a fiatalokat tanulásra buzdítsuk, a dolgozó emberek pedig támogatást és lehetőséget kapjanak a munkahelyüktől a fejlődésükhöz szükséges képzések elvégzéséhez. Ez egy úgynevezett win-win helyzet, itt mind a két fél nyer. A munkavállaló tudással gazdagodik, amiből a munkáltatónak is haszna származik.

Ha újrakezdeném, akkor sem csinálnám másként
Azt gondolom, hogy érdekes és izgalmas dolog hallgatóként tudományos munkát végezni. Már csak azért is megéri, mert mások előadásait végig hallgatva is okosodik az ember. Emellett elmondhatom, hogy azon szerencsések közé tartozom, akik az Országos Tudományos Diákköri Konferencián is képviselhették az intézményt. Ez hatalmas élmény és megtiszteltetés volt. És még egy dolog biztos, ha újrakezdeném, akkor sem csinálnék semmit másként.

 

szöveg: Czibolya Bernadett, Nagy Réka
fotók: pixabay.com