Hírek

Az orvosi zsályának nagyon komoly történelmi múltja van, egyes helyeken növényi aszpirinnek is nevezik. Ismerkedjünk meg egy kicsit először a történelmi múltjával.

Dioszkoridész katonaorvos i.e. 78-77-ben megjelent Materia medica című munkájában közel 600 gyógynövényfajjal foglalkozott, köztük a zsályával is. Munkája még évszázadokkal később is alapműként szolgált az orvostudományban. Dioszkoridész művét a IX. században Monte Cassino kolostorában fordították le.

Mivel a bencések feladatuknak tekintették az orvoslást, ezért a kolostorkertekben meghatározott helye és jelentősége volt a gyógynövényeknek. Így hazánkba is bencés szerzetesekkel érkezett az orvosi zsálya (Salvia officinalis). A nyolcszázas évek elejéről származó Sankt Gallen-i monostorterv egy monostor ideális elrendezését mutatta be. Már ebben is helyet kapott a herbularius, azaz a gyógynövénykert, amelyben külön megnevezték a zsályát is.

A középkorban nagy becsben tartott zsályáról a salernoi orvosi iskolában egy mondás is született: Miért is kell annak meghalnia, akinek zsálya nő a kertjében? (Cur moriatur homo, cui salvia crescit in horto?)

Mi mindenre alkalmazzák napjainkban ezt a komoly múlttal rendelkező gyógynövényt?

A zsálya nagyon sokoldalú gyógynövény, legfontosabb hatóanyaga az illóolaj, amely a levelekben halmozódik fel. Emellett cserzőanyagot, flavonoidokat, szaponint is tartalmaz.

Ezeknek köszönhetően alkalmazták már az ókorban is nehezen gyógyuló sebek ápolására, tisztítására, köhögés és rekedtség ellen is.

Teája szájöblögetőként fogínygyulladás, szájnyálkahártya-gyulladás, gargarizmaként pedig torokgyulladás esetén alkalmazható. Túlzott verejtékezést csökkentő hatással is rendelkezik.

A zsálya a mediterrán konyha fűszere is. Használhatjuk a hal- és vadételek készítésekor, de különleges ízt ad a sajttal töltött csirkemelltekercsnek és bátran fűszerezhetünk vele paradicsomszószt is. Az 1600-as évekből a csíksomlyói ferences kolostor szakácskönyvében zsályafánk recept szerepel:

Sálya (zsálya) fánk

„Szegy szép zőld sallya levelet, mosd meg vízben, egy tálban két vagy három tyukmonyat (tojást) verj, és mártogasd abba a száránál fogva, az után fejér lisztel hintegesd meg, és vajban ránts meg, jó étek.”

 

Mennyire nehéz termeszteni ezt a gyógynövényt?

Az orvosi zsálya évelő félcserje, elérheti a 70 cm-es magasságot is. Szaporíthatjuk magvetéssel, bár kezdeti fejlődése meglehetősen lassú. Az árudák kész cserepes növényeket kínálnak, amit a kert napos részére ültessünk. Leveleit május végétől szeptember végéig vághatjuk, majd árnyékban szárítsuk őket.

Jelentősebb kórokozói, kártevői nem ismertek. Színes, tarka levelű fajtái elsősorban dísznövények. A Salvia officinalis több alfaja ismert. A campus gyűjteményében az alapfaj mellett spanyol zsálya (subsp. lavandulifolia) és nagylevelű zsálya (subsp. major) is található.

szöveg, fotók: Lakatos Márk, Nagy Réka