Hírek

Tartalom listázó

Létrehozva: 2023 március 17.

Aba Sámueltől Mátyás királyig

Aba Sámueltől Mátyás királyig – Magyar uralkodók genetikai vizsgálatának eddigi eredményei címen tartott előadást Dr. Neparáczki Endre, a Szegedi Tudományegyetem tudományos munkatársa és a Magyarságkutató Intézet Archeogenetikai Kutatóközpontjának igazgatója a Károly Róbert Campus Akadémiai Esték programsorozatának keretein belül. A dinamikus technikai fejlődésnek köszönhetően az utóbbi évtizedben a korai magyarság és a kiemelt családok eredetének vizsgálatába bekapcsolódtak az archeogenetikai kutatások is. Az ezen technikával eddig elért kutatási eredményeiket összegezte Dr. Neparáczki Endre.

A vizsgálatok

Az archeogenetika egy olyan tudományterület, melyben a szakemberek speciális laboratóriumi körülmények között emberi maradványokat, csontokat vizsgálnak az azokból kinyert DNS segítségével.

Szükségesség és fókusz

Három fő kutatási területünk van. Egyrészt igyekszünk ilyen módon feltárni a Kárpát-medence történeti népességeit (honfoglaló magyarság, avar vezető réteg, hunkori mintákból származó Y-kromoszómák). Másrészt kutatjuk az uralkodó családok (Árpád-ház, Hunyadi- és Báthory-család) archeogenetikáját. Itt megemlíthetjük még a gyöngyösiek és abasáriak számára különösen érdekes Aba Sámuelt is. Hiszen az ő uralkodói központja a közelmúltban lett feltárva Abasáron. Mindezek mellett a ma élő Kárpát-medencei népességek genetikai vizsgálata is zajlik.

És hogy miért van erre szükség? Egyrészt azért, hogy rájuk irányítsuk a figyelmet, hiszen ezek az uralkodók mind azon dolgoztak, hogy ma itt lehessünk a Kárpát-medencében. És itt nemcsak a magyarságra gondolok, hanem Közép-Európa népeire is. Másrészt sok esetben a korábbi vizsgálatok alapján nem ismertük ezeknek az uralkodóknak a pontos sírhelyét, vagy nem tudtuk megmondani, hogy pontosan melyek az ő csontjaik.

Mintavétel

Sok esetben ismert az uralkodók sírhelye, ám azokat megbolygatták, feldúlták, ami miatt a csontmaradványok összekeveredtek. III. Béla és Antiochiai Anna földi maradványait leszámítva az összes többi Árpád-házi uralkodó maradványainak bizonytalan az azonossága. Az archeogenetikai vizsgálatok abban segítenek, hogy sikerüljön tisztázni a családok eredetét és azonosítani az uralkodók csontmaradványait.

Meglepő adatok

Számomra az egyik legnagyobb eredmény, hogy a Szent László maradványaiból vett csontmintán elvégzett genetikai vizsgálatnak köszönhetően kijelenthetjük, hogy a hermában tényleg az Árpád-házi uralkodó több mint 1000 éves koponyamaradványát őrzik. Ez az első olyan szent ereklye a világon, aminek archeogenetikai módszerekkel is megerősítettük a hitelességét.

Célok

A közeljövőben azt szeretnénk elérni, hogy a székesfehérvári osszáriumban a nagy magyar királyok életükhöz és munkásságukhoz méltó helyen nyugodhassanak.

 

szöveg: Dr. Neparáczki Endre, Nagy Réka

fotók: Nagy Réka