Hírek

Tartalom listázó

Létrehozva: 2024 szeptember 16.

Rektori dicséretet kapott Bozsik Attila

Rektori dicséretet vehetett át a MATE 2024/2025-ös tanévének központi tanévnyitó ünnepségén a Károly Róbert Campus munkatársa, Bozsik Attila. A karbantartó 36 éve dolgozik a gyöngyösi campuson, ám nem mindig ezen a területen tevékenykedett. 25 éven keresztül sofőri feladatokat látott el.

Meglepetés e-mail

A rektori dicséretről e-mailen keresztül értesültem. Annak megérkezése előtt nem volt tudomásom a felterjesztésről. Az üzenet nagyon meglepett, egyáltalán nem számítottam rá, hogy ilyen módon elismerik a munkámat, de örömmel töltött el, amikor a családom körében olvastam, akik büszkén gratuláltak nekem.

36 éve a gyöngyösi campuson

1988. március 8-án kezdtem el dolgozni az Egyetem jogelődjénél, a GATE Társadalomtudományi Kar Vállalatgazdasági Üzemmérnöki Intézet Gyöngyösi Tanüzemében, tehergépjármű vezetőként. Később, a '90-es évek elején kerültem át a központi gépjárművezetők közé, az egyik kollégát kellett helyettesítenem az egészségügyi állapota miatt. Ezt követően több mint 20 évig voltam Prof. Dr. Magda Sándor, az akkori főigazgató, majd rektor mellett gépjárművezető. 2013-ban Rektor úr leköszönése után a karbantartók mellé kerültem, és azóta is ebben a munkakörben látom el a rám bízott feladataimat.

 

Változatos, kihívásokkal teli munka

Jelenleg karbantartóként számos kihívást tartogató feladatot kell megoldanom, korábban gépjárművezetőként pedig egy igazán felelősségteljes munkakört láttam el, hiszen például én feleltem azért, hogy Rektor úr mindig épségben és időben érkezzen meg mindenhova. A mostani munkám igazán sokrétű, minden nap más problémákat kell megoldanom a kollégáimmal, akikkel jó kapcsolatot ápolok. Ez számomra nagyon fontos, mert nem mindegy, hogy az ember milyen körülmények között tölti a munkanapjait. Ha jó a közösség, akkor könnyebben halad a munka is.

 

Töltődés

A napi munka után otthon, a családom körében igyekszem feltöltődni, akikkel szívesen kirándulunk, kerékpározunk, utazunk.

 

szöveg: Bozsik Attila, Nagy Réka
fotó: Snoj Péter