A távmunka, mint atipikus foglalkoztatás perspektívái

Utolsó frissítés: 2021 november 05.

Az egyetemi tudományos kutatómunka igenis lehet érdekes! A jó témaválasztásnak köszönhetően a hallgatók úgy ülhetnek le megírni szakdolgozatukat vagy Tudományos Diákköri Konferenciára szánt értekezésüket, hogy a kíváncsiság és az új eredmények megismerésének vágya fogja őket munkára ösztönözni - nem pedig a határidő közelsége. Cikksorozatunk célja, hogy olyan embereket mutassunk be, akik sikeresen megtalálták azt a témát, amibe örömmel ástak munkájuk során egyre mélyebbre.

Stalmájer Attila, a Károly Róbert Campus kereskedelem és marketing szakon végzett hallgatója A távmunka, mint atipikus foglalkoztatás perspektívái című dolgozatáért különdíjat kapott a 2018/2019. tanév tavaszi Tudományos Diákköri Konferencián. A vele készített interjú során többek között elmondta, hogy 2020 márciusában az történt, amit a dolgozatában előrevetített – bár azt nem sejthette, hogy erre egy pandémia miatt kerül sor. Így nem néhány évre, csupán néhány napra volt szükség ahhoz, hogy a szellemi munkavállalók jelentős százaléka áttérjen a távmunkára.

 

A szakdolgozatvédés főpróbája
Már akkor tudtam, hogy nincs veszítenivalóm, amikor jelentkeztem a gyöngyösi campus Tudományos Diákköri Konferenciájára. Mint ahogy azt is, hogy minimális plusz munkával „két legyet üthetek egy csapásra”. A TDK- és a szakdolgozat formai követelményei között ugyanis elhanyagolható különbségek vannak. Utóbbi elkészítését pedig senki sem úszhatja meg, aki felsőoktatási intézménybe jár. Úgy tekintettem a Tudományos Diákköri Konferencián való részvételre, mint a szakdolgozatvédés főpróbájára.

Precizitása pedig biztosíték volt a sikerre
A kezdeti izgalmakat és félelmeimet a konzulensem, Tamus Antalné (Phd) professzor emerita segített bátorításával szertefoszlatni, amiért kimondhatatlanul hálás vagyok.
A dolgozat témáját én választottam ki még jóval a nevezést megelőzően, egy házidolgozat elkészítésekor. Ekkor még nem is sejtettem, hogy annyira fel fogja kelteni az érdeklődésemet ez a terület, hogy később a szakdolgozatomban is ezzel fogok foglalkozni, sőt, még ITDK-n is indulok vele. A házidolgozat elkészítéséhez rengeteg hasznos és jól követhető útmutatót kaptam. Már ekkor megfogalmazódott bennem, hogy nekem a Tanárnőre lesz szükségem ahhoz, hogy a szakdolgozatom olyan színvonalú legyen, amilyet elvártam magamtól. Precizitása pedig biztosíték volt a sikerre. Kihozta belőlem a maximumot!

Kell egy térkép, amin megjelenik a cél és az odavezető út
Szerintem oktatói oldalról iránymutatásra és ellenőrzésre van szükség ahhoz, hogy egy hallgató sikereket tudjon elérni a TDK-dolgozatával. Kell egy térkép, amin megjelenik a cél és az odavezető út. A konzulens az, aki segítőként mellettünk áll és biztosítja, hogy a feladataink elvégzése közben végig a kijelölt úton maradjunk.

Már a közös munka elején tisztáztuk, hogy mik az irányelvek, hova szeretnék eljutni, mint ahogy azt is, hogy ehhez milyen feladatok várnak rám. Igyekeztem a listán szereplő feladatokat időre és a tőlem telhető legjobb módon elkészíteni, a Tanárnő pedig az ellenőrzési pontokhoz érve átnézte és véleményezte az elvégzett munkát.

A távmunka, mint atipikus foglalkoztatás perspektívái
Nem tudom pontosan megfogalmazni, hogy miért, de a távmunka témaköre nagyon foglalkoztatott. Érdekesnek tartottam – és tartom a mai napig –, úgy éreztem, hogy ez egy jól kutatható terület. Hajtott a kíváncsiság, hogy megismerjem.

A saját munkám és a környezetemben látottak, valamint hallottak is az sugallták, hogy ebbe az irányba fog elmozdulni a foglalkoztatás. Természetesen, akkor még senki nem sejthette, hogy a pandémia hatására a szellemi munkavállalók szinte teljes egésze egyik napról a másikra belekényszerül a távmunkába. Tulajdonképp 2020 márciusában az történt, mint amit a dolgozatomban előrevetítettem, azzal a különbséggel, hogy nem néhány évre, csupán néhány napra volt szükség ahhoz, hogy a foglalkoztatás résztvevői és érintettjei alkalmazkodjanak a megváltozott körülményekhez.

Más élethelyzet, más hozzáállás
A dolgozatban való elmélyülés már-már a hobbimmá vált. Minél több információhoz jutottam a kutatások során, annál inkább bővült az érdeklődési kör is. (Ilyenkor kifejezetten hasznosak voltak a fentebb említett konzulensi iránymutatások: „ne menj le a térképről”.)

A dolgozat és a kutatások fő csapásvonalát a munkaadók és a munkavállalók, azon belül pedig a különböző motiváltságok adták. Nagyon érdekes volt összehasonlítani, hogy ugyanazt a kérdést miként látják a különböző csoportokba tartozó válaszadók, hogyan élik meg a mindennapokban a távmunkát, mi minden motiválja őket és mik az akadályozó tényezők. Érdekes volt látni, hogyan ítéli meg ugyanazt a helyzetet a munkaadó és a munkavállaló. Sőt… a különféle élethelyzetben lévő munkavállalók. Például másként áll a távmunkához egy anyuka, mint az, aki csak párkapcsolatban él vagy esetleg szingli. De különbözőképp ítélték meg ezt a foglalkoztatási formát azok is, akiket például a munkáltató belekényszerített ebbe a helyzetbe, akik jutalomként kapták vagy akiknek a munkakörük miatt nincs erre lehetőségük.

A különböző kutatások mind nagyon érdekes eredményeket hoztak. Annyira talán nem meglepő, de a munkáltatói oldalról a kisebb kontroll az, ami bizalmatlanságot okozhat, míg munkavállalói oldalon a rugalmasság és a munkába járással megspórolt idő és pénz az, ami a legnagyobb pozitívum.

Új tapasztalatok
A dolgozat készítése során rengeteg olyan információval találkoztam, amivel korábban nem. Pedig ezek közül több is remekül alkalmazható a munkában – sőt, még a magénéletben is. Emellett a kutatások során használt különböző adatgyűjtési technikák pedig remekül működnek a munkahelyemen. Ami pedig az előadói képességeimet illeti, ma már tudom, hogy egy jó prezentáció elkészítése minimum fél siker, ha azt jól elő is tudjuk adni, akkor pedig teljes a diadal.

A javamat szolgálta
A konferencián rengeteg olyan hallgatótársam vett részt, akik hozzám hasonló lelkesedéssel és elszántsággal készültek, hogy előadhassák dolgozatukat. Jobbnál jobb előadások hangzottak el a legelképesztőbb témakörökben. Mindegyik nagyon tanulságos volt hatalmas információháttérrel. A konferencián felmérhettem a dolgozatom erősségeit és esetleges hiányosságait egy igen neves zsűri előtt, valamint megtapasztalhattam, hogy milyen érzés kiállni és a saját munkámat előadni. Ezek mind csak a javamat szolgálták.

Összességében azt gondolom, hogy megtisztelő, ha az ember hallgatóként aktív részese lehet egy ilyen színvonalas konferenciának. Köszönöm!

 

szöveg: Stalmájer Attila, Nagy Réka
képek: pixabay.com