Hírek

Az ELTE femtoszkópia kutatócsoport-ja, együttműködve a MATE Műszaki Intézet és a HUN-REN Wigner Fizikai Kutatóközpont femtoszkópiával fog-lalkozó kutatóival, 18. alkalommal hívta tanácskozásra a világ minden földrészéről a szakterület iránt érde-klődő kutatókat. Kiemelendő, hogy idén a fiatal résztvevők száma a részt-vevők közel 40%-a volt. A konfe-rencián számos, az elemi részecskék és az atommagok fizikájával kapcsolatos témakör hangzott el: fizika a legkisebb mérhető távolságokon és a legkisebb mérhető időkön, azaz a méter milliomod részének a milliomod részének az ezredrészén és a másodperc milliomod részének a milliomod részének a milliomod részének a százezred részén.

A konferencia kiemelt programja az Európai Nukleáris Kutatási Szervezet, a CERN új főigazgató-jának, Mark Thompsonnak az előadása volt, amely összefoglalta a részecskefizikai kutatások múltját, jelenét, és várható fejlődési irányait, különös tekintettel a közeljövőre, az LHC gyorsító nagy fényességű továbbfejlesztésére, a HL-LHC programra, valamint az LHC korszak utánra tervezett jövendőbeli köralakú gyorsítóra, az FCC-re is, amelyek az európai részecskefizikai kutatások következő generációinak fő irányait jelölik ki. A CERN főigazgatójának előadása egyúttal az ELTE Fizikai Intézet Ortvay Kollokviuma is volt, nyitottan valamennyi magyar fizikus számára.

A WPCF 2026 konferencia egyik fő új eredménye a PHENIX kísérlet egyik, a szakfolyóirat szerkesztői által is kiemelt közleménye volt, mely közvetett módszereken alapuló megfigyelései szerint az amerikai Brookhaveni Nemzeti Laboratórium RHIC gyorsítójánál a 200 GeV-es arany-arany ütközésekben egy elveszett részecskefizikai szimmetria helyreállt: először figyelhették meg az ősanyag második új formáját a PHENIX-es kutatók. A téma jelentősége miatt erről külön sajtóanyagot adunk ki, melyet a PHENIX kísérlet vezetése is jóváhagyott.

A konferencia fő témáját a Lévy-eloszlások femtoszkópiai alkalmazásai jelentették. Ehhez a témához közel 30 előadás kapcsolódott, melyek közül kiemelkedett Nagy Márton (ELTE) előadása, amely egy új egzakt kvantummechanikai eredményről számolt be: az igen hosszú, hatványfüggvényes lecsengésű Lévy-eloszlásokra számolta ki a végállapoti elektromágneses kölcsönhatás járulékait, továbbá előrevetítette az erős kölcsönhatás járulékainak az egzakt számolási eredményeit is. Ez az eredmény áttörést jelenthet a femtoszkópia alkalmazásaiban, az erősen kölcsönható egzotikus részecskepárok tulajdonságainak a vizsgálatában.

Nagy jelentőségű lehet a CERN LHC gyorsítónál működő LHCb kísérlet egyik új eredménye is, amely szintén referált szakfolyóiratban megjelent közleményt foglalt össze. Marcin Kucharczyk (Krakkó, Lengyelország) előadásában jelezte, hogy az LHC-ben az előreszórt protonok jelentős koherenciát mutatnak, új kutatási irányt nyitva az LHC proton-ólom és ólom-ólom ütközései számára is.

Krasznahorkay Attila (HUN-REN ATOMKI és Debreceni Egyetem) összefoglalta X17 részecske felfedezésének történetét és legújabb eredményeit, melyeket az X17 megfigyelésén dolgozó három másik kísérlet beszámolója követett. Meghallgathattuk a rendkívül érdekes és nagy nemzetközi figyelemmel kísért kutatások jelenlegi állását és megtudhattuk, hogy néhány hónapon belül várható a PADME kísérlet második adatgyűjtési periódusának kulcsfontosságú eredménye is.

A rendezvényen az Odderon nevű részecske felfedezésének a megerősítéséről is beszámoltak a kutatók. Roman Pasechnik  (Lundi Egyetem, Svédország), a HUN-REN Wigner Fizikai Kutatóközpont és a MATE Műszaki Intézet kutatóivak együttműködve beszámolt arról, hogy az LHC gyorsító proton-proton adatait és az amerikai Tevatron gyorsító D0 kísérletének proton-antiproton adatait összehasonlítva az Odderon nevű részecske megjelenésének a több, mint 5 szigma erősségű jele meginkább szignifikánssá válik akkor, ha a TOTEM kísérlet régebbi adatait az ATLAS kísérlet újabb és pontosabb adataira cseréljük a 7 és 8 TeV-es LHC energiákon.

A WPCF 2026 konferencia elnöke Csanád Máté fizikus, az ELTE TTK Atomfizikai Tanszék egyetemi tanára volt. Csanád Mátét Mátét a konferencia előtt tagjai közé választotta az Európai Akadémia, a konferencia kezdetén kinevezték az ELTE Fizikai Intézet megbízott igazgatójává és a konferencia végén megválasztották az Amerika-Magyar Fulbright Alumni Egyesület elnökének is.

Konferenciánk szervezőinek névsorát, rendezvény programjával és az előadások archívumával a következő honlapon tekinthetik meg: https://wpcf2026.elte.hu/.

A konferencia megrendezését az ELTE Egyetemi Kiválósági Alap, az NKFIH Mecenatúra pályázata, és az Európai Fizikai Társulat támogatta. Támogatásukat az ifjú kutatók részvételének támogatására és a legkiemelkedőbb posztereik és előadásaik díjazására fordítottuk. A konferencián résztvevő professzorok által névtelenül leadott szavazatok összesítése alapján a legjobb poszter díját Barbara Chytła lengyel doktorandusz nyerte el a Varsói Műszaki Egyetemről. A legjobb diákelőadás díját Josie Rose, a New Haven-i Yale Egyetem (USA) doktorandusza nyerte el.

 

Kelt Budapesten, 2026. május 28-án.

A sajtóanyagot összeállította és hitelesítette:

Csanád Máté fizikus, az Európai Akadémia tagja,

a WPCF 2026 konferencia elnöke,

Csörgő Tamás fizikus, az Európai Akadémia tagja,

a WPCF konferencia sorozat indítványozója és

Kincses Dániel fizikus, PhD,

a WPCF 2026 konferencia elnökhelyettese